Search
Generic filters
Exact matches only
Filter by Custom Post Type
Posts
Pages
close
Download Android App
Mohon Aktifkan Javascript!Enable JavaScript

EgészségUncategorized

Melyik fájdalomcsillapítót használjuk fejfájásra

Melyik fájdalomcsillapítót használjuk fejfájásra

Melyik fájdalomcsillapítót használjuk fejfájásra

A fájdalom egy figyelmeztető vészcsengő. Nélküle a sérülésekre sem figyelnénk fel, súlyos panaszok esetén sem fordulnánk orvoshoz. A fájdalom hatékony kezeléséhez szükséges a háttérben meghúzódó okok felderítése és sikeres megszüntetése.

Már időszámításunk előtt 400 évvel az ókori görögök nagyja, Hippokratész a fűzfa egyes részeit használta női fájdalomcsillapításra. A fehér fűzfa kérge fenolglikozidokat (szalicint) tartalmaz, láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatású. A múlt század végén, 1897-ben Felix Hoffmann kezei között megszületett a “hivatalos” acetilszalicilsav.

Egyik alternatíva a mai divatos  paracetomol,amit talán a legtöbben használnak

A paracetamol fájdalom- és lázcsillapító hatását már a XIX. század végén is ismerték, de csaknem 70 évet kellett várni arra, hogy vény nélküli paracetamoltartalmú készítmények is forgalomba kerüljenek. Részletes hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, lázcsillapító tulajdonságáért nagy valószínűség szerint az agyi prosztaglandin termelődés gátlása a felelős. A hatóanyag sokféle enyhe és közepes fájdalmat mérsékel, jótékony hatású fejfájás, reumás fájdalmak csökkentésében. Lázzal járó meghűléses panaszok, influenza esetén a lázat csökkenti, a kísérő fájdalmat enyhíti. A paracetamol egyik közismerten veszélyes tulajdonsága, hogy a terápiás dózis és a mérgezést okozó dózis nagyon közel van egymáshoz. Paracetamol mérgezés a máj károsodásához, ill. a máj elhalásához vezet. Ha nem ismerik fel a paracetamol mérgezést néhány órán belül, a májkárosodás halálhoz vezet. Nehezíti a felismerést, hogy első nap a vezető tünetek (izzadás, émelygés, hányás) azonosak lehetnek annak az állapotnak a tüneteivel, amire a beteg szedi a gyógyszert, és ráadásul a mérgezett személynél a tünetek pár órán belül elmúlnak! A 24 órán túl jelentkező mérgezési tünetek (sárgaság, kóma, veseleállás) pedig már a bekövetkezett májkárosodásról tudósítanak, amit igen gyorsan követ a halál. Azonban túladagolás esetén az sem lehet nyugodt, akinek az első 1-2 napban nem jelentkezik mérgezéses tünete, ugyanis gyakran 5-6 nap múlva jelentkeznek a tünetek, ám ekkor már végzetesek. Feltételezett túladagolás esetén tehát azonnal toxikológiai osztályon kell jelentkezni.

A British Medical Journal (1998;316:1724-1725)

Több esetről is beszámol, amikor a túladagolás után kezelésre jelentkezett betegeknél a vérben mért paracetamol szintet a veszélyes 200 mg/l alattinak találták ugyan, de a beteg, hazabocsájtva, az napokon belül meghalt. Valójában minden túladagolásos esetben intravénásan acetylcystein-t kell adni a betegnek! Mivel a terápiás és a toxikus dózis igen közel vannak egymáshoz, senki nem érezheti igazán biztonságban magát, aki paracetamolt szed. Ha csak a statisztikákat tekintjük, napi 4 gr több napon át való szedése májkárosodást, 6 gr halált okozhat. Másként, 150 mg/testsúly kilogramm már mérgező adag. Mint az Australian Adverse Drug Reactions Bulletin 2005 októberi száma beszámol róla, 29 paracetamol mérgezésből fakadó májkárosodásból 9 véletlen túladagolásból következett be (gyakran öngyilkossági szándékkal is bevesznek paracetamol tartalmú gyógyszereket). Ráadásul további 10 esetről számoltak be, ahol gyerekeknél a terápiás adagot (20mg/testsúly kilogramm) túl nem lépő kezelés során lépett fel májkárosodás. Ha ezt átszámoljuk, egy 20 kilogrammos gyermeknél mindössze 400 mg-ról van szó! A paracetamol készítmények átlagos hatóanyag tartalma 500-750 mg közt mozog, kivéve a kifejezetten gyermekeknek szánt gyógyszereket, amelyekben jóval kevesebb van. Azonban bevált gyakorlat, hogy fejfájás, láz esetén a szülők, pláne nagyobb gyerekeknek, felnőtt gyógyszert adnak, s így akár egy szemmel is könnyedén túllépik a veszélyes határt. Nátha, influenza, különféle fájdalmak gyakran egy hétig is eltartanak, ez könnyen krónikus paracetamol szedéshez vezet. A paracetamol-mérgezés veszélyét fokozottan növeli bármi, ami károsítja vagy terheli a máj enzimrendszerét. Így pl. ha valaki májbetegségben, májelégtelenségben szenved (hepatitisze volt/van) ha valaki kiéhezett, akár az aktuális betegsége miatt, akár mert fogyókúrázik, akár mert mondjuk anorexia nervosában szenved ha rendszeresen fogyaszt nagyob mennyiségű alkoholt ha olyan gyógyszert szed, amely a paracetamolt bontó enzimrendszert is terheli. Pl. antiepileptikumok (pl. Neurotop), antiaritmiás szerek (pl. Diphedan) vagy bizonyos antibiotikumok (pl. Tubocin) ha orbáncfü kivonatot szed ha phenobarbitált (Pl. Sevenal) szed ha genetikai okokból rosszul bontja le a paracetamolt (ezt majd a mérgezésből lehet biztosan megtudni).Túl sok “ha” szerepel a paracetamol ellenjavallatai közt, melyeknek fennállása esetén sincs mindig tudatában a beteg. Angliában évente 70 000 paracetamol mérgezést kezelnek, ebben benne van a rengeteg öngyilkossági szándékkal elkövetett túladagolás is. (Nem ötletnek írom, mert nem szép halál, de paracetamol mérgezéshez elég 20 szem tabletta. Próbálna valaki 20 szem Algopyrinnel öngyilkosságot megkísérelni!) 1993 és 1997 közt Angliában 500-an haltak meg paracetamol túladagolásban. Ezek az adatok azt jelentik, hogy Angliában egymillió lakosra 1400 paracetamol mérgezés esik, és a fejlett egészségügyi ellátásnak köszönhetően csak 10 paracetamol halál jut egymillió emberre. Világszerte, a túladagolásos mérgezések feléért a szabadforgalmazású paracetamol felelős! A paracetamol (és aszpirin) fogyasztás másik kockázata a veseelégtelenség, veseleállás. Egy svéd vizsgálat (N. Engl. J. Med. 2001; 345(25):1801-8) szerint paracetamol fogyasztás 2.5 szeres kockázatot jelent veseelégtelenség kialakulására, és már fennálló veseproblémák esetén 5.5-szörös kockázata van a betegnek a veseelhalásra. Hasonló kockázat metamizole (pl. Algopyrin) szedése kapcsán nem ismert. Ha összevetjük ezeket az adatokat, miszerint egymillió emberből 0.2-2 ember hal meg metamizole szedés következtében, míg paracetamol szedés következtében 10, akkor azt mondhatjuk, hogy a paracetamol ötször-ötvenszer veszélyesebb szer, mint az Algopyrin vagy a Quarelin. Ez a kalkuláció persze nem veszi figyelembe, hogy pl. Angliában számos májátültetést végrehajtva sikerül leszorítani a paracetamol halálozást, és az egészségügy jóval felkészültebb az ilyen esetek szakszerű kezelésére. Úgy vélem, nálunk még a diagnosztizálásig is kevés eset fog eljutni, az emberek majd “tisztázatlan eredetű” okokból csendben meghalnak. Ha a mérgezéses esetek 4 órán túl kerülnek ellátásra, rohamosan csökken az esélye annak, hogy a mérgezett életben maradjon vagy egészségkárosodás nélkül ússza meg a mérgezést.

Magyarországon a paracetamol tehát jóval veszélyesebb, mint a nemzetközi statisztikákból gondolnánk.

Vajon a magyar egészségügy felkészült arra, mi lesz, ha 20 millió Algopyrint (2006 évi fogyasztás) egyszer csak paracetamollal, és egyéb alternatív szerekkel helyettesítenek? Ki lehet számolni, mibe fog ez kerülni a lakosságnak és a TB-nek. A 10 millió lakosra jutó 10-14 000 paracetamol mérgezés kezelési költsége pedig, 20 000 dolláros átlagos költséggel számítva horribilis összeg. Persze azon sokat lehet majd spórolni, ha a beteg meghal. Alternatívák-e az egyéb alternatív szerek? Hosszúra nyúlna ez a figyelemfelhívó cikk, ha minden alternatív fájdalom- és lázcsökkentőt végigvennénk. De egy rövid kitérőt azért még megérdemel a kérdés. A paracetamolon kívül ma az agyonhirdetett, szabadforgalmú fájdalomcsillapítók mind az un. nem szteroid gyulladás csökkentők csoportjába tartozik (Algoflex, Algol, Advil, Aleve, Huma-Ibuprofen, Ibulos, Voltaren, Nurofen Solpaflex, Melfen, stb.). E szerek megint csak súlyos veszélyeket hordoznak a gyanútlan vásárló számára, melyekre már eddig is figyelmeztetni kellett volna a vásárlókat, de nem tették.Egy kiterjedt, 18 vizsgálatot felölelő metaanalízis (Arch. Intern. Med. 2000;160:2093-2099.) szerint ezeknek a szereknek a szedése nőknél 5.1-szeres, férfiaknál 3.5-szeres felső gasztrointesztinális vérzés (gyomorvérzés) kockázatot jelent. Számokra lefordítva, e szerek szedése ezer gyógyszert szedőből egynél (egy millió emberből ezernél) okoz gyomorfekélyt vagy vérzést. Az idősebb kor azonban növekvő kockázatot jelent, 75 év felett már 20 gyomorvérzéssel kell számolni, és ha a betegnek volt már korábban gyomorfekély problémája, akkor az arány 30 az ezerhez. Nagyobb dózis esetén a kockázat még nagyobb!

Fejfájás helyett gyomorvérzésbe meghalni nem jó csere.

A nem szteroid gyulladás gátlók másik, talán még nagyobb veszélye az infarktus, trombózis és sztrók veszély. Amikor a Merck a Vioxx-al lebukott, és kiderült, hogy a Vioxx ötszörös infarktus kockázatot képvisel, vizsgálni kezdték a hagyományos nem-szteroid gyulladás gátlókat is, mivel ezek is gátolják az un. cox-2 enzimcsoportot (és még a cox-1 csoportot is). S valóban, a Vioxx-tragédia napvilágra hozta, hogy ezek a szerek bizony másfél-kétszeres infarktus, trombózis és sztrók kockázatot jelentenek az őket szedőknek (Eur Heart J. 2006;(14):1657-63.; JAMA. 2006;296:1653-1656.). Ez a kockázat a fokozott vérrögképződés veszély miatt természetesen a már infarktuson átesetteknél még nagyobb! Ráadásul, mint Helin-Salmivaara és mtsi. (Eur Heart J. 2006 Jul;27(14):1657-63) rámutattak, ebben a kalkulált kockázatban nincsenek benne az otthon infarktusban, sztrókban, hirtelen szívhalálban meghaltak, sem a néma infarktust elszenvedettek. A kockázatok tehát jóval nagyobbak.

Eddigi tanulmányok alapján az Algopiryn az a fájdalocsillapító ami a legártalmatlanabb.A gyógyszeripar a félrevezető információk útvesztőjében veszni hagyja a pácienseket ,nagyon nehéz kiigazodni ebben az útvesztőben.Mindenképpen informálódjunk több -féle képpen.

 

 

Köszönöm,hogy itt jártál,oszd meg ismerőseiddel:)

 

Tags
Show More

Related Articles

Leave a Reply

Back to top button
Close