Az UniCat tudósai : Prof. Dr. Nediljko Budisa, Prof. Dr. Holger Dobbek, Prof. Dr. Andreas Möglich. A Bayreuth Egyetemen felfedeztek egy biotechnológiai eljárást víz alatti ragasztók reproduktív bél baktériumokból. Az új biogenikus szuperragasztó különleges tulajdonsága: A ragasztó tulajdonságai bekapcsolhatók fénnyel történő besugárzással. Ez a régóta várt lehetőségeket eredményezi a törött csontok vagy fogak ragasztását, amelyek újra növekedhetnek ezzel a bioadhézióval.
Ezeket az eredményeket spin-off-ban alkalmazzák.
A regeneratív orvoslás jelenleg erőteljes ragasztóanyagokat igényel, amelyek biokompatibilisek – a szervezet által jól tolerálhatók, amelyben felhasználják. Az ilyen ragasztók felületes sebeket tudnak kezelni, és helyettesíthetik a csonttörések kezelésére általában használt lemezeket és csavarokat. A biológiai tapadó fehérjék nemcsak a csontfragmensek kötését, hanem a csont fuzionálását is lehetővé tehetik.A kagylók elsősorban az óceánok árapályának és polcának területein élnek. Ott kell ellenállniuk az erős áramoknak és a sós víznek. A kagylók szuper ragasztót használnak, hogy megtartsák őket a tengerfenékben. Még apálykor is, amikor a kagylóágyat már nem takarja víz, a ragasztónak továbbra is működnie kell. E ragasztóval az élő kagylók szinte bármilyen felületre tapadhatnak. A kagyló elemeket enged ki a lábáról, amely egy fehérjeragasztóból áll. Ennek a protein ragasztónak a legfontosabb alkotóeleme a 3,4-dihidroxi-fenil-alanin aminosav, amelyet “DOPA” -nak hívnak.
Ezen kagylófehérjék előállításához bélbaktériumokat használunk, amelyeket átprogramoztunk “- magyarázza Nediljko Budisa.” Olyanok, mint a vegyi üzemünk, amelyen keresztül előállítjuk a szuper ragasztót. “Erre a célra egy speciális enzim, amelyet a baktériumból nyernek. A Methanocaldococcus jannaschii-t a kutatók módosították és bekerítették az Escherichia coliba, majd a módosított bélbaktériumokat az ONB-DOPA (orto-nitrobenzil DOPA) aminosavval táplálták. Az ONB-DOPA molekulán belül azok a dihidroxi-fenil-csoportok, amelyek felelősek az erős tapadást védik, ez hasonló a matricahoz, amelynek öntapadó felületét védőfóliával borítja.
Az átprogramozott baktérium ezeket a védőfóliába becsomagolt aminosavakat építi fehérjékbe és kap egy kötőfehérjét, amelynek ragasztási helyei még mindig védettek. Csak a védett ragasztófehérje elválasztása után a baktériumoktól és tisztítás után távolítják el a védőcsoportokat egy meghatározott hullámhosszú (365 nm) fény segítségével. Ezen keresztül a ragasztófehérje elveszíti védőfóliáját. Ragasztási pontjai aktiválódnak, és a fehérje célzottan felhasználható ragasztóként.
Köszönöm,hogy itt jártál 🙂
