Dr. Venus Nicolino MA, PhD (@doctor_v_) amerika kedvence (Dr V) szerint:
“Kezdjük hát a mammográfiával. Amikor a mammogramon meglátnak egy csomót, az 5-8 év alatt fejlődött ki. Ha egy nő követi a 10 éven keresztül évi egy mammogram protokollt, épp annyi sugárzásban lesz része, mint ha a hiroshimai atombombázás idején az epicentrumtól egy mérföldre állt volna. A mammográfia rengeteg problémát okoz – az összepréselés, a sugárzás, mind növelik a mellrák kockázatát.
Ha félretennénk a mammográfiát és megnéznénk a thermográfiai vizsgálatot, ami évek óta rendelkezésünkre áll és már nagyon korai szakaszban képes kimutatni a fiziológiai változásokat, a diagnózist megelőzően 5-8 évvel korábban tudomást szerezhetnénk a mellünkben vagy hasunkban végbemenő változásokról. A thermográfia nem okoz fájdalmat, nem kell összepréselni a mellett, nincs sugárzás.“
A thermográfia pontos ,és korai diagnózis – Digitális Infravörös hőkamerás képalkotás – segítségével a test meleg területeit térképezik fel, az ultraszenzitív, nagyfelbontású digitális infravörös sugaras kameráknak köszönhetően. A mellrák gyulladásos folyamatokat eredményez, melyeknek közvetítői hőt bocsájtanak ki. A szkenner hőtérképet készít a testről, amelyen tisztán kivehetők a nagyobb hőt termelő területek. Az orvos így képes nyomon követni a rendellenes sejti folyamatokat és megítélni, milyen további diagnosztikai eljárásokra lesz szükség.Minden esetben, amikor olyan fontos dolog forog kockán, mint az egészségünk, rendkívül tájékozott módon kell döntést hoznunk. Ismernünk kell az információk forrását. Mindig két oldalról kell megvizsgálnunk az egészségügyet. Van egy elfogadott invazív megközelítés, és van a tradicionális, holisztikus, természetes módszer, Nekünk kell eldöntenünk, melyik utat választjuk.Jó, ha tudunk a rendelkezésünkre álló valamennyi, a mellrák korai felismerésére alkalmas megközelítési módszer alapjairól és típusairól:
Fizikális vizsgálat: ezt a módszert az orvosok a nők valamennyi korcsoportjában ajánlják. Manuálisan, az óramutató járásával megegyezően végigtapintva a melleket és a hónaljakat, megérezhetjük a bőr alatti csomót vagy rendellenes dudort. Érdemes havonta egyszer, a menstruációs ciklus után elvégezni. Amennyiben olyan csomót érzékel, ami korábban nem volt ott, ellenőriztesse orvosával.
Ultrahang: az ultrahanghullámokkal a mellszövet és a vérerek anatómiai körvonala megfigyelhető, következésképpen a károsodások kimutathatók. Amennyiben az orvos észleli a csomót a mellben, illetve a hónaljban a klinikai vizsgálat során, valószínűleg javasolni fogja az ultrahangos vizsgálatot, hogy igazolja a csomó jelenlétét.
Mammográfia: a mammogram segítségével a mellszövet szerkezete aprólékosan megvizsgálható. Általában az idősebb korosztályban ajánlják a mammográfiát, mivel a mellszövet sűrűsége korlátozó tényező.
Biopszia: meglehetősen invazív diagnosztikai eszköz, nagyon erős gyanú esetén tanácsolja az orvos, hogy egy rendkívül vékony tűvel mintát vegyenek a szövetből.
Thermográfia a mellrák korai kimutatásában
Testünk valamennyi sejtje természetes módon kis mennyiségű metabolikus hőt ad le, ami rendellenes körülmények következtében növekszik. A hőkamera képes a test által sejti szinten kibocsájtott természetes hő kimutatására. A hőkamerás képalkotás észlelni tudja a rendellenes folyamatokat 5-8 évvel hamarabb,mint ahogy a mammográfia kimutatná a csomót. A korai szakaszban a sokasodó ráksejtek erősen függenek az anyagcserétől, bőséges táplálék-utánpótlásra van szükségük növekedésük fenntartásához és felgyorsításához. A növekedéshez fokozzák a vérkeringést a megrongálódott sejtek felé a véredényeket nyitva tartva, aktivizálva azokat és új vérereket hozva létre (ezt a folyamatot neoangiogenesis-nek, új vérerek képzésének nevezzük).Ez az érrendszeri folyamat okozza és növeli az érintett területek hőkibocsátását. Ezáltal az újonnan képződő és aktiválódó vérerek tisztán, világosan jelennek meg, úgy, hogy a hőkamera már korai szakaszban képes kimutatni őket.Természetesen a rákot megelőző és a rákos sejtek jelenlétében valamint a fenti sokszorozódó folyamatokkal egyidőben a gyulladás egyértelmű. A gyulladás hőkibocsátás, amit a thermogram kimutat. A thermográfiát ezért gyakran használják nemcsak a gyulladás és a rákos sejtek szaporodásának kimutatására, hanem más elváltozások kiderítéséhez, mint például fertőzések, traumák, allergiák, influenza vagy láz.
Ha a rákot korai szakaszában csípik el, jobb esélye van a sikeres kezelésnek. Korai szakaszban kisebb esélye van a szaporodásnak, egy egyszerű sebészeti beavatkozás segítségével eltávolítható.A legutóbbi kutatásoknak sikerült kimutatniuk a thermográfia előnyeit a mellrák kialakulásának korai szakaszában. A következő évek ígéretes módszereként tartják számon. A vizsgált személyek egyharmada szövettanilag kimutatott rákkal jelentkezett 5 éves időintervallumon belül. Esetükben a thermográfia képes volt kimutatni a gyors növekedésre képes sérült sejtek anyagcsere-átalakulásait, pontosabb prognosztizálást tett lehetővé, mint példáúl a biopszia. Amikor egy bizonyos eljárás mellett döntünk, az a szempont vezérel, melyik adja a legpontosabb eredményt. Az empirikus vizsgálatok sikeresen kimutatták, hogy a thermogramon megjelenő sejtmintázatok csaknem 80 százalékos pontosságot mutatnak. Ennél fogva, a thermográfia kissé megelőzi a mammográfiát. A mammogrammal nehezebb áthatolni a sűrűbb mellszövetek anatómiai rendellenességein, különösen a menopauza előtt álló nők esetében.
Ezzel szemben, egy, a három leggyakrabban alkalmazott mellrákszűrő (fizikális vizsgálat, mammográfia, thermográfia) eljárás hatékonyságát összehasonlító vizsgálat azt állapította meg, hogy a nagyobb sérülések és a nyirokcsomó áttétek kimutatása esetében a thermográfia kisebb hatékonyságúnak bizonyul a mammográfiával szemben.
Egy kényszerítő indok, ami megkérdőjelezi a mammográfia szerepét, a “téves pozitív eredmények” nagy valószínűsége. Egy, 2400 főből álló, 40 és 69 év közötti nőkből álló csoport mellrákszűrése és diagnózisa után elvégzett visszamenőleges értékelés arra a felismerésre jutott, hogy a mammográfia 49,1 százalékos halmozott kockázatot jelent a téves pozitív eredmények kimutatásában.A vizsgálatban 10 éves periódusban minden egyes vizsgált személynél négy mammogramot és öt klinikai mellvizsgálatot végeztek. Hogy van e lehetőség egy adott országban,erre egyszerűen választ haphatunk, ha beírjuk a google keresőbe a thermográfia vagy a thermográfiai képalkotás, vagy a mellrákszűrés thermográfia segítségével szavakat. Egyes országokban ugyanis nem elfogadott, vagy nem támogatott a thermográfia, ezekben az országokban a hagyományos módszerek – leginkább a mammográfia – az uralkodók:(
