A természeti népek rákmentességét elemezve két alapvető tényezőre vezethetjük vissza a nyugati világ “rák”járványát. Az egyik a D-vitamin hiánya. Már 100 éve leírták a jelenséget, miszerint észak felé haladva egyre gyakoribb a rák előfordulása.
Nagy valószínűséggel megtaláltuk annak okát, miért hat a napozás oly erőteljesen a rák előfordulási gyakoriságára. Amikor több napfény éri a testet, és több D-vitamin termelődik a bőrben, azt a máj 25-D-vitaminná alakíthatja át, amelyet viszont a prosztata, a vastagbél, a petefészek, az emlő, a hasnyálmirigy, az agy és valószínűleg a legtöbb egyéb szövet sejtjei aktiválnak, hogy ezzel megakadályozzák a rendellenes sejtszaporodást. Minél több D-vitamin termelődik a szervezetben, annál egészségesebbek lesznek ezek az egyébként betegségre hajlamos szövetek.Mivel nem kell a vesében termelődő aktivált D-vitaminra hagyatkozni, nagyszerű lehetőséget kínál a rák megelőzésére pusztán az is, ha a szervezetben elegendő 25-D-vitamin van – ez termelődhet a napfény hatására bőrben, élelmiszerből,vagy származhat D9- vagy D3-vitamin-pótlásból is.
A D-vitamin szabályozza a sejtosztódást, gyulladáscsökkentő hatású, és serkenti az immunműködéseket.
A leggyakoribb rákfajták, mint a mellrák, a vastagbélrák, a prosztatarák és további tíz-tizenötféle rák szorosabb-lazább kapcsolatot mutat a D-vitamin-hiánnyal. 60 ng/ml vérszint esetén a mell- és vastagbélrák vonatkozásában 60%-os kockázatcsökkenésről számolnak be a kutatások. Modern kalkulációk szerint már napi 2000 NE D-vitamin is 25%-kal csökkentené a rákkockázatot népességi szinten, és három évvel nőne a várható élettartam.Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek.
