Search
Generic filters
Exact matches only
Filter by Custom Post Type
Posts
Pages
close
Download Android App
Mohon Aktifkan Javascript!Enable JavaScript

Egészség

A D vitamin nem vitamin ,hanem hormon

A D vitamin tulajdonképpen hormon

A D vitamin nem is vitamin hanem hormon

A D-vitamin nem vitamin, nincs semmi köze a vitaminokhoz. Valójában egy, a napfény hatására az emberi szervezetben kialakuló, vagy a táplálékkal bekerülő előanyag, amiből számos lépésben aktiválódik az egyik legősibb hormon. Habár a bőr D-vitamin képző kapacitása hatalmas, (nyáron napozáskor az első enyhe bőrpír keletkezésig akár 10-20 000 NE-nyi D3-vitamin is szintetizálódik), pusztán napsugárzás által D-vitamin túlkínálat nem alakul ki. Ennek oka, hogy túl sok UV-B hatására a previtaminból inaktív anyagok képződnek, és a bőr fokozódó pigment tartalma gátolja a D3-vitamin képzést. ( Ezért van az, hogy fekete bőrű embereknek 5-10-szer több napsugárzásra van szüksége ugyanannyi D-vitamin szintetizálásához.) 10-15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat erő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UV-B sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő. Sajnos, a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-kepző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. A D3-vitamin-képzés az életkorral jelentősen csökken, ami részben magyarázza az idősekben mért gyakori hiányt.

A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás pedig nem alkalmas D3-vitamin képzésére.

 

A D3-vitamin felezési ideje a keringésben 2 nap, a szervezetben 2-3 hónap. A hosszú felezési idő miatt nemcsak napi, hanem heti, vagy havi adagolással is megoldható a pótlása. A szájon át bevitt vitamin a vékonybélben szívódik fel, és felszívódása megfelelő epesav jelenlétet igényel. Ezért epe-és májbetegségek károsan befolyásolhatják a felszívódását! Felnőttekben a D-vitamin toxikus dózisát tartósan bevitt napi 40 000 NE-ben határozták meg . A biztonságossági dózis számos vizsgálat alapján napi 4000 NE hónapokon át, ez az adag biztosan nem jár sem hypercalcaemiaval, sem hypercalciuriaval. A szerumkalciumot emelő adag 10 000 NE felett van.A rendelkezésre álló adatok alapján a D-vitamin-szintézishez szükséges, az UV-B sugárzás erősségétől függően, napi 10–30 perces, a testfelszín 15%-t (arc, karok, vallak) érintő napsugárzás ,amely nem növeli a bőrrákok kockázatát. Az ennél hosszabb idejű, védelem nélküli, főleg a bőr leégéséhez vezető napozás nem ajánlható. A fokozódó bőrrák kockázaton felül a túlzott napozás azért sem ajánlható, mert az egyszeri nagyobb napfénybehatás nem jár együtt lényegesen több D-vitamin-termelés. Magyarországon a beeső napfény szöge miatt az UV-B besugárzás körülbelül október végétől március elejéig nem alkalmas D-vitamin szintetizálására, ebben az időszakban szájon át történő D-vitamin-bevitel ajánlott.

A D-hormon egyik legfőbb szerepe a kalcium-anyagcsere szabályozása.

 

A D-vitamin-szint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. D-vitamin-hiányban kialakuló kalciumhiány PTH-növekedéshez, ezen keresztül fokozott csontvesztéshez vezet. A csontritkulások eredményes kezeléséhez nemcsak kalcium pótlás, hanem a megfelelő D-vitamin szint is szükséges! Az aktív D-vitamin számos ponton gátolja a patológiás immunválaszt. Pl egyfelől a gyulladáskeltő (proinflammatorikus) citokin termelését gátolja, másfelől viszont képes a gyulladásgátló (Th2 típusú) citokinek termelődését serkenteni! Immunológiai hatását magyarázza az is, hogy valamennyi immunsejt képes D-vitamin receptort megjeleníteni. Mind a veleszületett, mind a szerzett (adaptív) immunitás fontos szereplője. Növeli az antimikróbás hatású anyagok termelődését. (Különböző peptidek, defenzinek, és cathelicinek termelődését. Ezek lényegében endogén antibiotikumok. A cathelicin pl a TBC-t okozó Mycobacterium tuberculosis előlésére is képes!) Évtizedek óta vizsgálják a D-vitamin lehetséges szerepét az autoimmun betegségek megelőzésében és kezelésében, például sclerosis multiplexben, rheumatoid arthritisben (ízületi gyulladás), és 1-es típusú diabetes mellitusban (cukorbetegség) . Ezek előfordulási gyakorisága geográfiai szempontból eltérő, észak–dél irányban csökkenő tendenciát mutat, ami összefüggésben állhat a napsütéses órák számával, így a D-vitamin ellátottsággal. A természeti népek rákmentességét elemezve két alapvető tényezőre vezethetjük vissza a nyugati világ “rák”járványát. Az egyik a D-vitamin hiánya. Már 100 éve leírták a jelenséget, miszerint észak felé haladva egyre gyakoribb a rák előfordulása.Nagy való­színűséggel megtaláltuk annak okát, miért hat a napozás oly erőtelje­sen a rák előfordulási gyakoriságára. Amikor több napfény éri a testet, és több D-vitamin termelődik a bőrben, azt a máj 25-D-vitaminná alakíthatja át, amelyet viszont a prosztata, a vastagbél, a petefészek, az emlő, a hasnyálmirigy, az agy és valószínűleg a legtöbb egyéb szö­vet sejtjei aktiválnak, hogy ezzel megakadályozzák a rendellenes sejt­szaporodást. Minél több D-vitamin termelődik a szervezetben, annál egészségesebbek lesznek ezek az egyébként betegségre hajlamos szövetek.Mivel nem kell a vesében termelődő aktivált D-vitaminra ha­gyatkozni, nagyszerű lehetőséget kínál a rák megelőzésére pusztán az is, ha a szervezetben elegendő 25-D-vitamin van – ez termelődhet a napfény hatására bőrben, élelmiszerből,vagy származhat D9- vagy D3-vitamin-pót­lásból is.

A D-vitamin szabályozza a sejtosztódást, gyulladáscsökkentő hatású, és serkenti az immunműködéseket.

A leggyakoribb rákfajták, mint a mellrák, a vastagbélrák, a prosztatarák és további tíz-tizenötféle rák szorosabb-lazább kapcsolatot mutat a D-vitamin-hiánnyal. 60 ng/ml vérszint esetén a mell- és vastagbélrák vonatkozásában 60%-os kockázatcsökkenésről számolnak be a kutatások. Modern kalkulációk szerint már napi 2000 NE D-vitamin is 25%-kal csökkentené a rákkockázatot népességi szinten, és három évvel nőne a várható élettartam.Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek.

 

Köszönöm,hogy elolvastad.

Show More

Related Articles

Leave a Reply

Back to top button
%d bloggers like this: