Aki Dr Papp Lajos szívét operálta – Dr Alotti Nasri + Könyvajánlat "Isten fizesse meg"

Milyen az ,amikor egy sebész betegszik meg?

Legtöbbször semmit sem tudunk róla,egy most megjelent interjúkötet egyik beszélgetése arról szól ,mi történt ,amikor a 2 hazai szívsebészetet alapító Dr Papp Lajos professzor szívét kellett megoperálni

„- Csak egy ember operálhat meg, és az te vagy

– Miért kellene viselnem ezt a terhet?

– Mert te vagy az egyetlen, aki elbírod.”

A beszélgetés Papp Lajos szívsebész és tanítványa, Alotti Nasri, a zalaegerszegi szívsebészet vezetője között hangzott el, amikor Papp professzor megbetegedett és szívműtétre volt szüksége.A műtéti halálozás két-három százalék még a legjobb sebésznél is, megtiszteltetés hát egy jó barátot, egy tanítványt felkérni egy operációra, ám elfogadni hihetetlen felelősséggel jár. A palesztin orvos azt gondolta, ha Papp Lajos meghal a műtőasztalon, neki el kell hagynia az országot. Szinte testvéri a viszony a két sebész között, Alotti Nasri (  osztályvezető
főorvos, egyetemi docens) társa volt Papp Lajosnak a nagy küzdelmekben, a kilencvenes évek elején a fővárosi Szabolcs utcai sebészet modernizálásában, a zalaegerszegi megalapításában, betegtüntetések, éhségsztrájk idején, s ő követte Papp Lajost a zalaegerszegi szívsebészet élén.

Két egymástól teljesen eltérő személyiség. Papp Lajos a nagymogul, a konfliktusokban, a drámai helyzetekben él igazán, Alotti csendesebb, lírai alkat, ő a konfliktusok tompításának mestere.

Már a műtét előtt vitatkozni kezdtek, hogy így, vagy úgy kellene technikailag megoldani a helyzetet. Végül a palesztin orvos azt mondta:

 „Ha műtét közben elakadok, majd felébresztelek, és megkérdezlek.” 

Ami persze képtelenség, de éppen ezzel jelezte, hogy át kell vennie az irányítást.A professzor ott feküdt a műtőasztalon, altatásban egy lepedő alatt, kiszolgáltatva. Alotti Nasri ideges volt; a műtősnő, az altatóorvos az asszisztencia tagjai falfehérek; a kezek remegtek, elviselhetetlen volt a feszültség, és akkor a szívsebész megállt, és azt mondta:

 „Mindenki tegyen le mindent, és figyeljen rám. Ő nem a volt főnökünk, a mesterünk. Ő most Papp Lajos, a beteg. Mindenki úgy tekintsen rá, mint egy ismeretlenre. Nem több, és nem kevesebb, mint az utolsó ember, egy idegen, úgy kell megoperálnunk őt.”

Miféle protekció az, ha valakivel úgy bánnak, mint egy idegen emberrel az utcáról? 

Pedig így dolgozik ez a furcsa orvos, aki elutasította, hogy hálapénzt fogadjon el, és átmenetileg Skóciába kellett mennie dolgozni, hogy megéljen. Hogyan lehetett valaki szívsebész, aki egy jordániai menekülttáborból érkezett hozzánk? Milyen szerepe volt ebben az első magyar szívátültetést végző Szabó Zoltán professzornak és saját édesanyjának?

 Szőnyi Szilárd szerkesztő:” Isten fizesse”  meg című kötetéből olvashatnak.

Ha tetszett a blogom ,oszd meg ,köszönöm

olyan hétköznapi emberek szólalnak meg, akiknek mondandójuk van gazdagságról,