Egészség

Miért nem ismerték a nagyszülők, dédszülők az ételallergiát.

Miért nem ismerték a nagyszülők, dédszülők az ételallergiát.


A nagyszülők, dédszülők
még hírből sem ismerték az ételallergiát. 

Az azóta felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára
szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség. Mi volt más 100-150 éve és mi
változott, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekkel
kapcsolatban?

Arra kerestük a választ, hogy miben különbözött az életmódjuk a
miénktől..íme!

1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak

Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az 1900-as
évek elején. Ebben az időben az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még
széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik
megromlott, azt egyszerűen kidobták.
Ez azonban ritkán fordult elő, mivel a megvásárolt termékeket hamar megfőzték,
feldolgozták.
A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek hiánya
miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt. Ez tette lehetővé számukra, hogy
annyi tápanyaghoz jussanak, amennyi a frissen termett zöldségekben gyümölcsökben
és a frissen vágott állatok húsában létezik.
A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben,
megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre.

2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel.
Akkor és azt ettek, ami abban a szezonban termett.Nagyszüleink nem estek
áldozatul a ma oly népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más
kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok
sugalltak nekik. Akkoriban a reklámok még nem jutottak el minden emberhez és
még az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezáltal kénytelenek voltak
ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Egészséges volt anyagcseréjük,
mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.

3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket
használva.Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étterembe
(m)enni ritka luxus volt. Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban
kedvező hatással voltak az egészségükre.

4. Nem ettek génmódosított ételeket,
élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat

Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és
hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók
egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes
mesterséges összetevőivel még csak csírázott a korai 1900-as években.

5. Megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban
gazdag csont erőlevesek és a belsőségek

Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és
csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak
el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító hatásuk
miatt, és soha nem ment veszendőbe.

6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy
vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a balesetben
sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.

Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték
magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy
nővér gyorshívójuk, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási
folyamatában, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól,
hogy ezt felismerték vagy sem.

7. Sok időt töltöttek a szabadban

Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak a lakásban és
játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század
elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott. Sokat voltak
szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi
fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejükben a szabadban játszottak,
kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat
mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal
néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig meg sem kottyant nekik.

Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?

A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a
táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a
szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a
táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv
integritása sérülést fog szenvedni, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy
bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.

Ha tetszett a blogom,oszd meg ismerőseiddel,köszönöm

 

Tags
Show More

Related Articles

Hozzászólás

Translate »
Close