Egészség

A haláltól való félelem ami egy egész életet beárnyékol ,Isten megadta a módját ,hogy megismerd az ismeretlent

A haláltól való félelem ami egy egész életet beárnyékol ,Isten megadta a módját ,hogy megismerd az ismeretlent

Ez egy olyan téma amiben az ember segítségre szorul,különben tévútra megy.

A halál csak átmenet, egy hely, ahol várni kell, ahogy az öltözőben várunk, mielőtt kilépnénk egy másik szobába…….
Nagyon sok ember követ el nagy hibát amikor a jövőben kezd el kutatni ,különböző módon -jóslás stb…
Ezeket nagy bűnnek tartja minden szent könyv.Jó ezektől elhatárolódni.Amikor a meg nem válaszolt kérdéseidre választ szeretnél a Kegyes Koránban mind meg van,ezért nem félnek a haláltól a muszlim emberek ,mert tudnak arról mi fog történni.
Ha hívő vagy azért olvasd el az itt leírtakat ,ha nem akkor meg azért. Allah/Isten áldjon meg

Nézzük  mit mond a halálról az utolsó könyv( Korán),mit Allah/Isten leküldött az emberiségnek:

Az iszlámban a halál egy igen fontos állomás a véges, mulandó és a
végtelen, örök élet között. 

A halállal zárul le az e világi élet – s akkor már nincs lehetőség jót
cselekedni, megbánni a bűnöket – és ezzel kezdődik a valódi, az örök, a
túlvilági élet.

„Az evilági élet csak mulatozás és játék. A
túlvilági
lakhely az [örök] élet! Bárcsak tudnák!” 

(Korán 29:64

Láthatjuk, hogy a halál nem jelenti a teljes véget, sőt bizonyos értelemben
kezdetet jelent.
 

Erről Othman bin Affan azt mondta: „A halál a túlvilági élet első
állomása.
 
Azt, hogy mikor telik le az időnk az evilágon, Allahon/Istenen kívül más nem tudja, ezért mindig igyekeznünk kell, hogy minél
több jót „küldjünk előre” magunknak, nem hagyhatunk megbánatlan bűnt magunk mögött, mert igaz ugyan, hogy Allah/Isten az
életünk utolsó periódusában tanúsított magatartásunk, hitünk szerint ítélkezik
a Végső Napon, de sohasem tudhatjuk, hogy nem éppen most kezdődött-e el életünk
végső szakasza. 
Az ilyen gondolkodás megóv a korlátozó, a beteges mértékű halálfélelemtől, s a félelemnek csak a pozitív hatásai fognak
érvényesülni
a muszlim( egy Istenben hívő ember) emberben, ami arra sarkallja, hogy még jobb, Allahnak
még inkább tetsző életet éljen. Megóv továbbá a kapzsiságtól, a mohóságtól, a zsarnokoskodástól, hiszen a muszlim szem előtt tartja, hogy eljön az ideje annak, hogy minden e világi öröm,
élvezet és dicsőség elmúlik, elveszíti értékét, és a sírba nem visz magával
egyebet az ember, mint az elvégzett cselekedeteinek értékét. 
Az iszlám nagyra becsüli az embert élve és holtan egyaránt, ezért, ha
valaki meghal, a muszlimok közös kötelessége  mosdatni, illatosítani, halotti lepelbe burkolni, imádkozni
felette, elkísérni a sírig, eltemetni, és fohászkodni érte. Ez egy olyan
kötelesség, amelyet ha néhányan elvégeznek, akkor a többi muszlim fel van mentve e kötelesség alól, azaz ún. „fard kifájah” (kollektív kötelesség)

 Bizony, mi Allahé/Istené vagyunk, és Hozzá térünk vissza.

 A halott hamvasztása nem megengedett az iszlámban, mivel ez megalázza a
halottat. (A muszlim ember nem muszlim hozzátartozóját sem temetheti el hamvasztással.) 

Társítást követ el az az ember, aki egy halotthoz imádkozik, tőle kér
segítséget vagy áldást, és a társítás a legnagyobb bűn: „Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el
Vele szemben. Ám megbocsátja azt, ami ezen kívül van, annak, akinek akarja. Aki
társítást követ el Allahhal szemben, az bizony hatalmas bűnt eszelt ki.” (Korán
4:48) 

A Próféta azt mondta: „Az, hogy valamelyikőtök egy parázsra ül, amely átégeti a ruháját, és a bőréig
hatol, jobb neki, mintha egy sírra ülne.”
(Muszlim) 
– Nem szabad rálépni a sírra, figyelmen kívül hagyva az ott eltemetett
embereknek járó tiszteletet. 
A Próféta azt mondta: „Az, hogy parázson menjek vagy kardon járjak
örömtelibb számomra mint az, hogy egy
muszlim sírján lépkedjek.” (IbnMádzsa). 
 

 A lélek 5 féleképpen kapcsolódik a testhez.​ 
Ezek: 
1. A lélek kapcsolata a testtel, még magzatként az anyaméhben. 
2. A lélek kapcsolata a testtel az ember élete során. 
3. A lélek kapcsolata a testtel alvás közben. 
4. A lélek kapcsolata a testtel a sírban. 
5. A lélek kapcsolata a testtel a feltámadás után. 
Ha lejár az ember ideje, Allah elküldi a halál angyalait azért, hogy
elszólítsák az ember lelkét:  
„Ő az, Akinek
hatalma van szolgái fölött. És Ő őr[angyalokat] küld mellétek [tetteiteket
följegyzendő]. Amikor aztán eljön
valamelyikőtökhöz a halál, a küldötteink magukhoz
szólítják őt, és nem kerüli el semmi a figyelmüket.” (Korán 6:61) 
A halál angyalai szép formában jönnek a hívő emberhez és félelmetes
formában jönnek a hitetlenhez. Mohamed Próféta azt mondta: „Ha a hívő az
e világi életének a végén van és már a túlvilág elején áll, az angyalok
leszállnak hozzá a Mennyből olyan fehér arccal, mint a Nap. Halotti leplet ( emlékeztek az Evangélium is beszél a halotti lepelről?)és
balzsamot hoznak a Paradicsomból, és tekintetnyi távolságra leülnek tőle. És
jön a halál angyala, leül a halott fejéhez és azt mondja: ’Ó, jó lélek! Gyere
ki Allah megbocsátására és
elégedettségére!’” 
A könyörület angyalai leszállnak a hívőkhöz jó hírekkel, azokhoz, akik
halálukig a hitben szilárdak voltak és biztosítják őket arról, hogy velük lesznek
a sírban, a feltámadáskor és az összegyűjtéskor. Örömmel jönnek hozzájuk, hogy
a Magasságos Allah elégedett velük és a Paradicsomot rendelte el nekik. A
hívővel halálakor közlik ezeket a jó híreket, biztosítják őket boldog
jövőjükről és arról, hogy Allah angyalai figyelni fognak a hívő családjára,
vagyonára és mindenre, amit hátrahagyott. 
Allah azt mondta: 
„Azok, akik azt mondják a mi urunk Allah, aztán az
egyenes úton járnak, azokhoz lejönnek az angyalok mondván: Ne féljetek, és ne
legyetek szomorúak. Örvendezzetek a Paradicsomnak, amelyre ígéretet kaptatok!
Mi a gyámolítóitok vagyunk az evilági életben és a túlvilágon. Tiétek lesz ott,
amire a lelketek áhítozik és megkapjátok ott, amit csak megkívántok,
szálláshelyül egy megbocsátó és könyörületes Istentől.”
(Korán 41: 30)
 
Mohamed Próféta azt mondta:  
„Amikor a hitetlen szolga az e világi
életének végén van és már a túlvilág elején áll, fekete arcú angyalok szállnak
le hozzá. Érdes
szövetanyagot hoznak magukkal, és tekintetnyi távolságra leülnek
tőle. És jön a halál angyala, leül a fejéhez és azt mondja: ’Ó, gonosz lélek,
gyere ki Allah büntetésére és haragjára!’ A lélek szétterjed a testben, a halál
angyala azonban úgy tépi ki a testéből, ahogy a tüskés vasat tépik ki a nedves
gyapotból és megragadja.”
(Ahmed)
 nem támasztja fel abból a fekvőhelyéből.” (at-Tirmidi és ibn Hibban) 
Al-Bará ibn Ázib által közvetített hadíszban Allah Küldötte (s.a.w.)azt mondta,a hívő emberrel kapcsolatban:  
„Ott (a sírban) két angyal jön hozzá,
felültetik és azt kérdezik tőle: ’Ki a te Urad?’ és ő azt válaszolja: ’Az Uram
Allah.’ Megkérdezik: ’Mi a vallásod?’ és ő azt válaszolja: ’A vallásom az
iszlám.’ Ekkor azt kérdezik: ’Ki az az ember, aki hozzád küldetett?’ Ő így
válaszol: ’Ő Allah Küldötte.’ és megkérdezik: ’Honnan tudod?’ és erre azt
válaszolja: ’Olvastam Allah Könyvét, hittem benne és igaznak tartottam.’ 
A Mennyből egy kiáltó kiált: ’Igazat mondott a szolgám, készítsetek számára helyet a Paradicsomban és nyissatok ki neki onnan egy
kaput!’ Ekkor érez valamit [a Paradicsom] öröméből és illatából, a sírja
kiszélesedik olyannyira, ameddig elér a látása. És eljön hozzá egy szép arcú,
szép ruhájú jó illatú férfi, aki azt mondja: ’Örvendezz annak, ami tetszeni fog
neked. Ez az a nap, amely megígértetett neked!’ Azt kérdezi (a halott): ’Ki
vagy te? A szép arcod jót hoz.’ Azt válaszolja: ’Én vagyok a te
jócselekedeted.’ Azt mondja (a halott): ’Ó, Uram jöjjön el az Utolsó
Óra! Történjen meg, hogy visszatérhessek a családomhoz és a
vagyonomhoz!’” 
A hitetlen vagy a gonosz emberrel kapcsolatban Mohamed Próféta azt mondta: „(A
sírban) két angyal jön hozzá, felültetik és azt kérdezik tőle: ’Ki a te Urad?’.
Azt válaszolja: ’Jaj, jaj! Nem tudom!’ Akkor azt kérdezik tőle: ’Ki az az
ember, aki hozzád lett küldve?’. Azt válaszolja: ’Jaj, jaj! Nem tudom!’ Majd
azt kérdezik: ’Mi a vallásod?’ Ugyanúgy válaszol: ’Jaj, jaj! Nem tudom!’ Akkor
a Mennyből egy kiáltó kiált: ’Hazugnak bizonyult, készítsetek neki egy helyet a
Pokolban és nyissatok ki neki onnan egy kaput!’ Ekkor megérzi (a Pokol)
forróságát és hevét. Sírja olyan szűk lesz, hogy a bordái elmozdulnak a
helyükről. Akkor egy csúnya arcú, rossz ruházatú, rothadó szagú férfi jön hozzá
és azt mondja: ’Íme itt van, ami nem tetszik neked! Ez az a nap, amiről
figyelmeztetést kaptál!’ Ekkor (a halott) megkérdezi: ’Ki vagy te? A
csúnya arcod rosszat hoz.’ Azt válaszolja: ’Én vagyok a te rossz cselekedeted.’
Akkor azt mondja (a halott): ’Ó, Uram! Ne legyen Ítélet Nap!’” 
(Al–Mundhirtől al-Targhib és al-Tarhíbban, és al-Háfiz azt mondta:
ez a hadísz jó, és al-Bukháriszahíhjában el van
ismerve.)
 „Allah Küldötte azt mondta: Amikor a halottat eltemették a
sírba, és a társai otthagyják, még a cipőjük által okozott zajt is hallja,
mikor azok elmennek. Két angyal jön hozzá, felültetik maguk elé, és azt
kérdezik tőle: ’Mit mondasz erről az emberről [Mohamedről – ]?’ A hívő azt
mondja: ’Tanúsítom, hogy ő Allah szolgája és küldötte’, akkor azt mondják neki:
’Nézd a helyedet a Pokolban, mert az ki lett cserélve egy helyre a
Paradicsomban’. 
Allah Küldötte azt mondta: s mindkettőt meglátja. Qatádah pedig azt mondta: megemlíttetett nekünk, hogy a sírja
70 karnyi szélessé tétetik a számára és zölddel lesz tele egészen a Feltámadás
Napjáig. 
A hitetlen képmutatótól viszont, ha megkérdezik: ’Mit mondasz erről az
emberről?’ ő azt
válaszolja: ’Nem tudom. Azt mondtam róla, amit az emberek
mondtak.’ Ekkor azt mondják neki: ’Nem tudtál és követtél [az embereket abban,
amit mondanak].’ És egy
vaskalapáccsal ütik, mire
ő olyan hangos kiáltással kiált, hogy mindenki más hallani fogja, az embereket
és a dzsinneket kivéve.”
 (al-Bukhári és Muszlim) 
Ebben a fázisban tehát van némi kapcsolat a lélek és a test között, hiszen
visszatér a lélek a testbe a kikérdezéskor, és időnként kapcsolódik hozzá; így
együtt kapja vele a jutalmazást és a büntetést. Sőt, ha valaki élő elmegy a
hívő testvérének sírjához és üdvözli őt, akkor Allah visszaadja neki a lelket, hogy tudjon válaszolni neki. Ez a
visszatérése a léleknek nem vonja maga után azt, hogy a test él a feltámadás
előtt. 
 „Ha valaki üdvözli a temetőben lévő halottakat, akkor ez használ
nekik, mert az üdvözlés [asszalám – a békesség] nekik a kínzástól való békességet
jelenti. Ha az ember ilyet tesz, az olyan, mintha fohászkodna értük. Assarhal-Mumti, Riadh,
2002. 
Az iszlám teljes mértékben visszautasítja a reinkarnáció gondolatát, sőt az ebben való hit ellenkezik az iszlám tanaival. A hadíszokban világos bizonyítékot találunk rá, hogy a sír, mint a
testek helye, a feltámadás előtt van említve, vagyis a köztes életről van szó.
Ha a testet nem temették sírba, ez nem azt jelenti, hogy amit az iszlám a halál
utáni eseményekről tanít, hogy azok nem fognak megtörténni. A halál utáni
elbírálás ténye fontos és ki van jelölve az ember számára. A sír csak egy
ideiglenes tartózkodási hely, amely nem befolyásolja azt, ami utána következik,
legyen az akár öröm, akár szenvedés. Ezt egy hiteles hadísz bizonyítja. 
Mohamed Próféta egy régen élt emberről azt mondta, hogy nagyon nagy bűnei
voltak. Amikor ez az ember a halálát várta, azt mondta gyermekeinek: „Félek,
hogyha meghalok, nagyon meg leszek büntetve. Ezért, mikor meghalok, égessetek
el engem és a hamvaim felét szórjátok szét a földön, másik felét a tengerben.”
A gyerekei így tettek. Akkor Allah megparancsolta a földnek, hogy gyűjtse össze
a rászórt hamvakat és a tengernek is ugyanezt parancsolta. Azután Allah újra életet
adott neki, és megkérdezte tőle: „Miért csináltad ezt?” Ő azt válaszolta: „Ó,
Uram! Féltem Tőled és Te tudod ezt.” Allah ezek után a Paradicsomba irányította
őt.
(al-Bukhári) 

 Vajon a halott ember lelke emlékszik-e az élőkre? A válasz igen.
 A
hívő emberek lelke emlékszik az élőkre, mivel mindig megkérdezik a frissen
meghalt ember lelkét róluk. 
AbuHurejra közölte, hogy Allah Küldötte azt mondta: „Amikor a
hívő meghal, a könyörület angyalai leszállnak hozzá egy darab fehér selyemmel
és azt mondják: ’Gyere ki Allah Üdvösségére!’” A lélek kiszáll, s olyan az
illata, mint a legfinomabb mósusznak, s az
angyalok egymásnak adogatják a selymet, hogy megszagolják. Így érnek a Menny kapujához, ahol az ott lévő angyalok azt kérdezik: „Milyen
jó illat jön a földről?” És minden égnél, amelyhez érkeznek, ugyanazt kérdezik
addig, amíg meg nem érkezik a többi hívő lelkéhez, akik annyira örülnek neki,
mint ahogyan az utazó családja örül szerettük viszszatértének. 
Megkérdezik tőle: Mi van XY-nal? Mi van XY-nal? Azt feleli:
Hagyjátok, az evilág gondjaiban volt. És ha megkérdezi: Miért nem jött
hozzátok? Azt felelik: Elvitték a lobogó Tűzbe… ” 
( Az Ibn Hibban, az Ibn Mádzsah ) 
Más hadíszok azt közlik, hogy a hívő emberek lelkei nemcsak
emlékeznek a hívő testvéreikre, hanem kívánják nekik a jót és szeretnék
elmondani nekik azt, hogy milyen jóban részesülhetnek, hátha elhagyják a rossz cselekedeteket, és buzgóbbak lesznek a jócselekedetekben. 
Ez csak a hívők lelkére vonatkozik. A hitetlenek lelkét viszont – ahogy Ibnal-Qajjim mondta „A lélek” című könyvében – a büntetés annyira
lefoglalja, hogy nem kérdezősködnek és nem találkoznak. 
– Az viszont, hogy a halott lelke visszajön a Földre és társalog az élő,
ébren lévő személyekkel lehetetlen, és nem is bizonyítható. Számos bizonyíték hozható viszont a Koránból és a Próféta tanításaiból arra, hogy a halott lelke nem térhet vissza a
Földre 

Az Allah által előírt határidő megváltoztathatatlan! 

A Korán szerint a nemzeteknek is meg van írva az az időpont, amikor megszűnnek
létezni. 
Sem az emberek, sem pedig a nemzetek nem tudják, hogy ez mikor következik
be. Ezt nevezik a rejtett dolgok kulcsának, mert a választ csak Allah tudja! Ez
egyike azon titkoknak, amelyeket Allah megtartott magának. 
Nem szabad vágyni a halálra, még akkor sem, ha valaki súlyos beteg és nagy
fájdalmai vannak. 
Haldokló mellett ajánlott a „Jaszin” (36.) szúrát (Korán fejezetet) olvasni; mely az Utolsó Ítéletről, a hívők és hitetlenek
feltámadás utáni sorsáról szól. 
Eközben a jobb oldalára fektetik a haldoklót és Mekka irányába
fordítják. 
Emlékeztetik arra, hogy mondja el az iszlám tanúságtételt: „Nincsenek istenek, csak az Isten és Mohamed az Isten prófétája.” A hagyomány
szerint, aki ezt kimondja azonnal a Kertbe (a Paradicsomba) jut. 
Nagyon fontos, hogy megkérdezzék az agonizálót, hogy nincs-e tartozása vagy
bepótolandó böjtje, ugyanis ezeket a hozzátartozók átvállalhatják helyette és
ezt a terhet már nem viszi magával. 
Miután bekövetkezett a halál, elhunytat minél hamarabb, lehetőleg még aznap
el kell temetni. 
Az egyik lehetséges magyarázat a temetés gyorsaságára az az elképzelés,
hogy az angyalok a halál pillanatában kiveszik a lelket a testből és felviszik
az égbe, az Isten színe elé, majd visszahozzák. 
A lélek a sírban, a test mellett várja a feltámadást és a testnek már a sírban kell lennie, amikor az
angyalok visszahozzák a lelket. A másik lehetséges magyarázat az a felfogás,
hogy a test és a lélek Allahtól származik és azért kell rögtön eltemetni, hogy
ezek mielőbb vissza kerüljenek hozzá. 
A temetést előkészítő szertartások 
Ha valaki meghal, lecsukják a szemét, mert a hagyomány szerint a szem
követi a lelket, amikor az angyalok elviszik és ezért akad fel. „ Bizony,
amikor a lélek elvitetik, a szem azt követi.” Állát felkötik, mert minden
nyílásnak zárva kell lennie, ízületeit megmozgatják, hogy meg ne merevedjen.
A halál után el kell végezni a
test mosdatását. 
Ez leginkább az imádkozások
előtti mosakodáshoz hasonlatos, csak épp a halott helyett az élők végzik. A
halottat lehetőleg családtag, méghozzá azonos nemű családtag mosdatja. 
Felemelik ülő helyzetig,
nyomják a hasát, hogy kiürüljön a tartalma, majd bő vízzel leöblítik. A
mosdatás langyos vízzel, mosószerekkel és tiszta
ruhadarabokkal történik; ügyelve arra, hogy megőrizzék a halott szemérmét.
Miután ezzel végeztek, jön a „wudu”-nak nevezett rituális lemosási
ceremónia, mely az ima előtti mosakodáshoz hasonló. 
Először a „Biszmillah” (Isten
nevében) kifejezést mondják ki, majd megmossák a halott arcát, kezeit, karjait,
megtörlik a fejét, fülét, végül a lábait. Fogait vizes ruhával áttörlik, orrát
kitisztítják. 
Ezután megmossák a jobb majd a
bal testfelületet is. A mosdatásnál kámforos vizet használnak
illatosítás céljából. A leírtakból kitűnik a fizikai és a rituális tisztaság
fontossága. A fizikai tisztaságot magának a testnek a fizikai megtisztítása, a
látható szennyeződések eltávolítása jelenti. Ezt egészíti ki a rituális
tisztaság, amit az ima előtt végzendő tisztálkodás biztosít a
halott számára. 
 A halottnak tisztán kell
távoznia, hogy a tisztaság állapotában várja a feltámadást és állhasson Isten
előtt az Utolsó Napon. 

Amennyiben csatában,
mártírként hal meg valaki, akkor csak el kell temetni, mosdatni nem kell. 
 Abortusz esetén, ha a magzat 4
hónapnál idősebb volt, nevet kell adni neki, meg kell mosdatni és el kell
mondani a halotti imát. Amennyiben ennél fiatalabb volt, névadás, mosdatás és halotti ima nélkül el lehet temetni. 

 Bár az öngyilkosság tilos az iszlámban, mindezek ellenére az öngyilkost
is mosdatják, imádkoznak érte és Isten bocsánatát kérik számára. 

Az elhunyt megtisztítása után következik a halotti lepel illatosítása és a
test lepelbe csavarása. A lepel fehér színű, a férfiakat három, a nőket öt
lepelbe csavarják. A leplet rendszerint háromszor betömjénezik. Azoknál – akik
életük során elvégezték a zarándoklatot – az ihram-ruhát (zarándok ruha) varrják össze és ezt használják halotti lepelként.
Az is előfordul, hogy elviszik a halotti leplet magukkal a zarándoklatra és
megmossák a szent Zemzem forrás vizében, így biztosítva rituális tisztaságát;
átitatva a hely és a zarándoklati ruha esetében, a cselekedet
szentségével. 
 A lepelbe csavart testet a férfiak a vállukon viszik az ima helyére. Az
imám (aki az imádkozást vezeti), amennyiben a halott férfi, a fejénél áll; ha
nő, akkor a test közepével egy vonalban. 

Az imádkozók három sorban állnak az imám mögött. A halotti imádkozás közben
nincsen leborulás és meghajlás, állva végzik. 
Ez azért fontos, mert nem halottnak imádkoznak, hanem a halottért
Istennek! 

A muszlim ember vallási életének szimbolikus központja Mekka, bárhol van, szívével
és tekintetével a Mekkában levő Kába felé fordul. A muszlimközfelfogás ezt így írja le: „A Kába körüli kör ima az egész
világot átfogja és a körnek akkor is tagja vagy, ha visznek a sírhoz; ezért
fordítod a fejed a halálban is Mekka felé. A halott is muszlim, a közösség
tagja marad, csak egy másfajta állapotban létezik tovább.”
Úgy gondolom az itt leírtak így vagy úgy hasznára válik mindenkinek.
Nem tudni valamiről nem mentesít a büntetéstől,és ez így van a mai világban is ,a törvény az törvény és mindenkire vonatkozik.
Ha tetszett a blogom oszd meg ismerőseiddel,köszönöm

Tags
Show More

Related Articles

Hozzászólás

Translate »
Close