A mágikus kapor
Markáns íze és illata miatt megosztja az embereket, pedig a kapor az egyik legsokoldalúbb gyógynövényünk. Lássuk, milyen előnyös tulajdonságai vannak, és hogyan tudjuk használni a konyhánkban.
A zellerfélék családjába tartozó kaprot még a Bibliában is megemlítették, az ókori népek pedig rendszeresen használták: a Földközi-tenger környékén általánosan bevált gyógyszer volt a fejfájás és a gyomor panaszok enyhítésére.Feltételezések szerint innen, a Földközi-tenger mellől, valamint Nyugat-Ázsiából származik a növény, amely a középkortól kezdve hódította meg Európát is, és vált a magyar konyha egyik közkedvelt fűszernövényévé.
Kaporral az egészségünkért
A kapor a népi gyógyászat egyik kedvenc gyógynövénye, amelynek számos pozitív hatását ismerjük. A belőle készült tea vízhajtóként is jól funkcionál, de használják felfúvódás, emésztési zavarok, hányinger, fogínygyulladás, álmatlanság vagy éppen étvágytalanság ellen is. Antimikrobiális hatása a fokhagymáéval vetekszik, éppen ezért akár sebgyógyításra is használható. Továbbá serkenti a tejképződést, és tumort megelőző hatása is ismert.
A kapor A-, B- és E-vitaminokban gazdag, valamint rengeteg ásványi anyagot is tartalmaz, például kalciumot, vasat, rézt, magnéziumot, cinket, foszfort és különböző folsavakat.
A kapor szervezetre gyakorolt hatásai
A növényben körülbelül 0,5 százalék az illóolaj-tartalom, míg a
termésben 2,5-4. (A termésben zsírolaj és fehérje is található.)
Többszörösen telítetlen zsírsavakat – omega 3 és 6 – és egyszeresen
telített zsírsavat is tartalmaz (olajsav). Hogy mennyi a növény
illóolaj-tartalma, az a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is
függ. A legtöbb aromaanyagot a virágzás után tartalmazza. A termésből
nyert illóolaj kis adagban izgató, nagy adagban nyugtató hatású. A
gyökérzeten kívül a növény minden része fogyasztható.
A kapor Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő
alatt rendszeresen fogyasztjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz és
öntetként.
Gyomorerősítő hatása közismert, de vizelethajtóként is számon
tartjuk, valamint nyugtató és antibakteriális hatása is van. Magjának
illóolaja az emésztőrendszert támadó baktériumok szaporodását gátolja,
így segít a hasmenést okozó mikroorganizmusok elleni küzdelemben.
Baktériumellenes
hatása is igen erős, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását a
belekben és szervezetünk más tájékain is. Ebben a tekintetben a kapor
vetekedik a ranglétrán a fokhagyma erős baktériumölő tulajdonságaival.
A kapor termését használták felfúvódás ellen, de ma már kissé
elfeledett, mert rokona, a kömény erősebb hatású. Ha azonban nem
kedveled a kömény aromáját, érdemes a kaporral próbálkoznod. Szélhajtó
és emésztéskönnyítő tulajdonsága régóta ismert és elismert. Gazdag
illóolajtartalmának köszönhetően – miriszticin és karvon – hatásos
görcsoldó is.
A növényt és termését álmatlanság elleni szerként is használják.
Nyugtató, álmosító hatását elsősorban a benne lévő illóolajoknak
köszönheti.
A növény apiol tartalma izgatóan hat a paraszimpatikus
idegrendszerre, jelentős értágulatot okoz. Férfiaknál a merevedési
reflexet erősíti. Ilyen hatás érhető el például néhány növényi szár
rágógumiszerű rágcsálása révén.
A kaportea hányinger és csuklás ellen is alkalmazható. Hasfájós kisgyermeknek is bátran adható.
Aranyér és visszérgyulladás esetén a friss kapor leve ugyancsak
hasznos. Gyulladáscsökkentő anyagai nyugtatják a fájó területet,
ülőfürdővel segíthetsz altesti problémáidon.
A kapor szívkoszorúér-tágító, ajánlható angina pectoris esetén,
csökkenti a magas vérnyomást, és jótékony hatású a szívizom vérellátása
szempontjából. Elsőrendű étvágyfokozó, egyben szélhajtó is. Használata
bélféregűző teák összetevőjeként is ismeretes. A szájban megtelepedő
baktériumok ellen is hatásos, friss leheletet biztosít. A húgyúti
betegségeket leggyakrabban az E. coli baktérium okozza, amelynek
megtelepedését a kapor meggátolja, így jelentősen hozzájárul a húgyutak
egészségének a helyreállításában.
Fito-ösztrogén hatása miatt a népgyógyászatban a renyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák.
A kapor vércukorszint csökkentő hatását a vanádiumnak köszönheti,
mert szabályozza az inzulin termelődését és megakadályozza a zsír
elraktározódását. Így az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el,
mint zsír, hanem egyenesen az izomsejtekbe jut és energiává alakul át. A
vanádiumnak koleszterinszint-csökkentő hatása is van, de előszeretettel
alkalmazzák erős fogak, csontok, izmok növelésére.
Fogyasztásakor szálkásabb izomzathoz jutunk, de előírás szerint kell
alkalmazni, mert a vanádium túladagolása nem szerencsés. A gyakorlat azt
mutatja, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér
cukorszintjének a csökkentésében.
Ha tetszett a blogom a következő oldalakon ehhez hasonlót találsz:
