A melatonin szerepe nem csak egészségünkre van hatással ,hanem véd az öregedés tényezői ellen is.

A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a
napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelős,de a
kutatások folyamán  kiderült,hogy sokkal
összetettebb a feladata.

A melatonin egyeseknek közismerten segít a jobb alvásban,
így kapta az “álomhormon” becenevet. Belső óránk szabályozása csak
egyike az egészségre gyakorolt kedvező hatásainak. A tudósok széleskörű
vizsgálatokra alapozva fedezték fel, hogy ez a hormon jótékony hatást gyakorol
mindenre, a szívbetegségtől kezdve a cukorbetegségen át a csontok egészségéig
és az elhízásig. Mindenekelőtt pedig genetikai állományunkat is megóvhatja, és
megvédhet bennünket az öregedéssel  összefüggő
betegségekkel szemben . A klinikai elővizsgálatok kimutatták, hogy a melatonin
akár 20%-kal is növelte az állatok élettartamát -tovább fenntartva a fiatalkori
jellegzetességeiket . Tudományos bizonyosságot nyert, hogy a melatonin számos
anyagcsere-működésben  játszik
kulcsfontosságú szerepet, így az antioxidáns- és idegi védelemben , a gyulladáscsökkentésben
, és az immunrendszer megóvásában.

A melatonin a
tobozmirigyben termelődik. Ez az agyban elhelyezkedő, aprócska mirigy. Működése
nagyban függ a cirkadián ritmustól, vagyis attól, hogy mennyi fény jut el a
tobozmirigyig. Mikor a fény áthalad a retinán, az agy üzenetet küld a
tobozmirigynek, hogy csökkentse a melatonin termelését, így következik be az
ébredés. Mikor gyenge a fényhatás, az agy a melatonin termelésére stimulálja a
tobozmirigyet; ez felkészíti testünket az alvásra. Ebből következően a
tobozmirigy sötétben a legaktívabb. 200%-kal több antioxidáns erővel  bír, mint az E-vitamin, és nagyobb védelmet
nyújt az oxidációs károsodás csökkentésében, mint a glutation vagy a C-vitamin.Ilyen
erőteljes antioxidánsként  fontos
szerepet játszik a szabad gyökökkel összefüggő betegségek leküzdésében – a
kardiovaszkuláris betegségektől kezdve a rákig.

.A tudósok felfedezték, hogy a metabolikus  szindromában (egymással összefüggő anyagcserezavar együttes fennállását jelenti.) szenvedők melatonin-termelése
alacsonyabb szinten van, mint az egészséges embereké.

 Egy 2014-es vizsgálat szerint a váltott
műszakban dolgozóknál 42 százalékkal valószínűbb a kettes típusú
cukorbetegség kialakulása. Ez feltehetően
azzal van összefüggésben, hogy ilyen munka mellett az alvás és
ébrenlét természetes ciklusa felborul, emiatt romlik az alvás minősége, ami
pedig inzulinrezisztenciához is vezethet. Egy 2015-ös kutatás során ápolónőket vizsgáltak, és azt találták, hogy a legalább öt éve
váltott műszakban dolgozóknál mindenféle szív- és érrendszeri megbetegedés
kockázata megnő. Aki pedig legalább 15 éve dolgozik ilyen munkarendben,
annál magasabb a tüdőrákos halálozás kockázata is. A  WHO
2007-ben felvette a karcinogén (rákkeltő) tényezők listájára az éjszakai vagy
váltott műszakokban való dolgozást, mert az megzavarja a cirkardián ritmust, vagyis az ember napi biológiai
óráját.

Némi természetes melatonint tartalmaz a cseresznye, a
banán, a szőlő, a rizs, a bor és a sör, ám ezek nem akkora mennyiségek, hogy
komolyabb hatásuk legyen az emberi szervezetre.

Ha tetszett a blogom ,a következő oldalakon ehhez hasonlóakat találsz: