Olvasmányok

Az élet nem ér véget a halállal

az élet a halál után

Az iszlám arra tanítja híveit, hogy az ember élete nem ér véget a halállal, s az ember a földi élet tetteinek következményeit viszi magával a túlvilágra. Ezért a muszlim embernek minden tettet az e világ és a túlvilág mércéjével is meg kell mérnie, mert vannak tettek, amelyek az e világon nyereségesnek tűnnek (pl. vagyon harácsolása mások megkárosításával, rablással stb.), de túlvilágon pusztulást, örök szenvedést okoznak. Azokról, akik csak az e világot nézik, azt mondta Isten a Koránban: „De nem! Ti többre tartjátok az e világi életet, holott a túlvilág jobb és maradandóbb. Bizony, ez korábbi lapokon található, Ábrahám és Mózes lapjain.” (87:16-19)

Ugyanakkor az iszlám az igazmondásra és az igazság követésére ösztönzi az embereket, ahogy Allah mondta a Koránban: „Ne kövessétek a saját vágyaitokat és ne térjetek el az igazságtól!” (4:135) Az igazságot azonban könyörülettel kell követni, hiszen Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt mondta: „Allah előírta a könyörületet minden dologban.” Mivel hitünk szerint Isten kezében van a dolgok végső kimenetele, az ember feladata, hogy Isten parancsait kövesse, azaz minden cselekedetében az igazságot tartsa szem előtt, ugyanakkor ne feledkezzen meg a könyörületről sem. Ezért az önzés soha nem lesz kifizetődő, mert ellenkezik Isten parancsával.
Mivel az ember nem él örökké az e világon, a halála elkerülhetetlen. Az ember életének hosszát csak Isten ismeri, ezért az embernek az a feladata, hogy minél több jótettel várja a találkozást Istennel. Ezt az e világi élettel, s annak csak az anyagi vetületére korlátozott matematikai modell nem képes megragadni. Az ehhez hasonló kutatási eredményekben ugyanakkor az önzés és a materializmus képviselői igazolást keresnek.

Az állandó Könyörületesség és meg nem szűnő Jótéteményei –
az élőlények tökéletes, szeretetteljes táplálása, minden tavasszal, rövid időn
belül számtalan szép és felbecsülhetetlen értékű faj előteremtése – szintén,
egészen nyilvánvaló módon szükségeltetik a Túlvilág létezését. Végül, pedig ott
van az emberben ez az erős, rendíthetetlen és szüntelen vágya az állandóságra,
örökkévalóság iránti lelkesedése és a halhatatlanságba vetett reménye, az
emberben, mely a teremtés gyümölcse, a teremtés
Mesterének legszeretettebb műve. S minden, ami él és létezik, e teremtett
világhoz köthető, nyilvánvaló bizonyíték, jel arra, hogy ezen mulandó világ
befejeztével egy másik maradandó világra, egy túlvilági otthonra, az örök
üdvösség helyére fogunk rálelni. Egy oly feltétlen bizonyosságot hordoz magában
e bizonyíték, hogy a Túlvilág létezését éppolyan könnyen és magától értetődően
kell elfogadnunk, mint az e világét.

…..ha az élet térdre kényszerít akkor vagy a legjobb pozícióban,hogy imádkozz ……

Ehhez hasonló anyagokat találsz ezeken az oldalakon:

Tags
Show More

Related Articles

Hozzászólás

Translate »
Close