A koleszterin nem egy mumus
Hogyan keletkezett a neve: a kole görögül epét jelent a -szterin pedig egy zsíros kenő anyagot,így kapjuk meg a koleszterin elnevezést.
30 évvel ezelőtt kezdődött a koleszterin-hipotézis a világ egyik legnagyobb orvostudományi blöffje. Felbecsülni is nehéz a károkat, amiket a koleszterin-mítosz gerjesztett
és fog még gerjeszteni, mire a tudományos közvélemény, majd a politika
végre ráeszmél, hogy zsákutcában van.Lehetetlen felmérni, hány ember halálát okozták a teljesen feleslegesen
adott koleszterinszint csökkentő gyógyszerek, az elmaradt kutatásokból
születhető valóban hasznos kutatási eredményekről nem is beszélve. A koleszterin-mítosz képviselői gyakorlatilag azonosak a ma hatalmon
lévő egészségügyi kormányzatokkal, egészségvédő intézményekkel, kevés
kivételtől eltekintve a ma aktív orvosi gárdával, akik mögött ott áll a
milliárdokat bezsebelő gyógyszeripar.Kontrolálja az orvostudományi kutatásokat, a publikációkat, a politikát,
az orvosok számára kötelezően alkalmazandó kezelési irányelvek
születését, a médiát, de ott van a rendelőkben is, és nyíltan vagy
burkoltan ösztönzi az orvost a gyógyszerek felírására.Józan eszű ember azt gondolja, az nem lehet, hogy az egész világ összeesküdött az igazsággal szemben,pedig lehet,hiszen ez történik napjainkban.Dr. Uffe Ravnskov 2002-es összefoglalójában rámutatott, hogy az elérhető
13 követéses vizsgálat 190 000 személyétől vett adatok alapján a
koleszterin-fogyasztás mértéke semmiféle összefüggést nem mutatott a
szív és érrendszeri betegségek kockázatával,vizsgálataiban ami több évet hagy maga után, az derült ki, hogy a szívbetegek ettek több “védőzsírt”. Katja L Esrey és munkatársai 1996-ban közölték le a Lipid Kutatási
Klinikák követéses vizsgálatának elemzését, melyben 4546 férfitől és
nőtől gyűjtöttek adatokat 12 éven át. A táplálékkal bevitt koleszterin
és a szívbetegségek közt semmiféle kapcsolatot nem találtak,de még sorolhatnám a többi kutatási eredményeket ami a koleszterin fogyasztás mellett szól.
Kelet és Nyugat Finnországban a koleszterinszint lényegében azonos
volt, Kelet-Finnországban mégis két és félszer több volt szívbetegség.
Krétán és Korfun szintén azonos volt a koleszterinszint, Korfun mégis
16-szor gyakoribb volt a szívbetegség.
A Framingham vizsgálatban 47 év fölött a vér koleszterinszintje már
nem bizonyult kockázati faktornak a szívhalálozás szempontjából, ami
azért meglepő, mert éppen ez az a kor, amikortól az emberek tartani
kezdenek a szívhaláltól. Mi több, az egész vizsgálati mintát egybevéve
pontosan az ellenkező jött ki annak, amit vártak: az alacsonyabb
koleszterinszint fokozottabb kockázatot jelentett a szíveredetű és a
bármilyen egyéb halálozás szempontjából. Az emberben felmerül az a
hagymázas gondolat, hogy a koleszterin netán védőfaktor lenne?
A koleszterinszint csökkentőkről
Gondolom nem kelt riadalmat ezek után az az tény, hogy a
koleszterinszint csökkentő gyógyszerek hiába csökkentik a
koleszterinszintet, ez nincs sok hatással a szív és agyi eredetű
halálozásra. A legújabb és talán a legveszélyesebb koleszterinszint
csökkentő “család” a sztatinok; ennek egyik változatát a Baycolt, több
tucat haláleset után kivonták a forgalomból.
Arról vajon ki hallott, hogy a sztatinokat szedő nők körében a súlyos
születési rendellenességek aránya 50%-os? És arról hallott valaki is,
hogy a sztatinok fokozzák a rák, az izomdegeneráció, vagy a
májdegeneráció kockázatát? Hogy izomsejtszétesést okozhatnak, ami
halálos betegség? Hogy gátolják a Q10 termelődését, ami szívizom
gyengeséghez és szívleálláshoz vezethet. Hogy csökkentik az
immunrendszer működését?
Minden embernek más az a koleszterinszint ami megfelelő,nincs margó,ami egyiknek sok az lehet ,hogy a másiknak jó.Van ember is akinek magas a koleszterin szintje,de nem lehet csökkenteni,mert megbetegszik akkor.
Tehát a máj állandóan von ki koleszterint a vérből ,ha sok ,ha kevés,mivel szüksége van rá,.a máj epesavakká alakítja.Amikor a vérben a koleszterin kevés ,akkor a szervezet gyárt koleszterint.A májon keresztül folyik a vér és a máj felhasználja a benne lévő koleszterint.
Az epesavak beleömlenek a bélbe ,az emésztő enzimek,amik táplálékot emésztenék az epesavak hozzák működésbe,különben az enzimek nem működnek.Epesav nélkül ,nincs emésztés.
Tehát a szervezet állandóan veszít koleszterint ,mert a máj epesavvá alakítja.
Itt jön a buktató,az orvosok a reklámokban megpróbálják az embereket befolyásolni,hogy ne fogyasszanak zsíros ételt,amik emelik a koleszterint, és minden ok nélkül írják fel a koleszterin csökkentőket.
A sok-sok év alatt az érrendszeri betegségek, szív betegségek,nemhogy csökkentek,hanem nőttek !!!!nem beszélve a érelmeszesedésről meg a infarktusokról.
Na most ha nincs zsíros étel,nincs koleszterin ,az epehólyagba pang az epesav és egy idő után koleszterinből felépült epekőhöz és minden más epeproblémákhoz vezetnek.Tehát a zsíros táplálékkal együtt búcsút inthetünk a koleszterinnek is,de ha a koleszterin nincs akkor a szervezetünk maga állít elő rossz koleszterint.
Az LDL – ezt hívják “rossz”nak – a májból a sejtek felé szállítja
a koleszterint. Ha ebből túl nagy mennyiség van jelen a vérben, az érfalakat
súlyosan károsíthatja, mégpedig úgy, hogy lerakódik az artériák belhártyája
alatt keménnyé, merevvé téve azok falát. Ezt az állapotot hívjuk
érelmeszesedésnek, melynek későbbi következménye lehet például a szívinfarktus.
Ezzel szemben a HDL, a “jó” koleszterin, a felesleges koleszterint
kivonja a vérből, és visszaszállítja a májba, amitől csökken a fent említett
állapot kialakulásának kockázata is. A májba jutott koleszterinből többek
között epesavak képződnek, amelyek a táplálék emésztését segítik elő.
A tojás,és vaj , tévhit amit az emberek fejébe ültettek,megannyi kárt okozott úgy anyagilag ,-hiszen sokan kidobták a tojás sárgáját,-mint egészségileg.
-Thomas R. Dawber és munkatársai 1982-ben közölték le a Framingham
vizsgálat 1949 és 1957 között mért tojásfogyasztásának kapcsolatát a
szívbetegségek alakulásával. Semmi különbséget nem találtak azok között, akik heti egy, vagy heti tíz
tojást fogyasztottak, sem vérük koleszterinszintje, sem szívbetegség
kockázatuk között.
-Frank B. Hu és munkatársai idézett vizsgálatában
összehasonlították azokat, akik egyáltalán nem ettek tojást, azokkal,
akik heti 7-14 tojást ettek. Kiderült, hogy a sok tojást evők szív és
érrendszeri kockázata nem hogy nőtt volna, hanem még 25%-al csökkent is a
tojásutálókhoz képest.
Nehéz persze szembeszállni a betegségiparral, amely mindentudó
nagyhatalommá nőtte ki magát, és maga mögött tudhatja az
orvostársadalmat és a médiát. A koleszterin-mítosz
elterjesztésében nagy szerepe volt a szabad amerikai sajtónak, amely
címoldalon hozta a gyilkos koleszterinről a híreket, nem tudván, hogy
épp most áll be a gyógyszeripar szekértolójának.
