A csodás rózsa

……szeretem az illatát ,szépségét ,mind azt amit nyújt a szépség
megőrzéséhez,a szervezet harmóniájához….egyszerűen csodálom .Szeretnék megosztani veletek egy
rendkívül aranyos történetet és a végén leírom hogyan készítem az értékes rózsavizet amit a kozmetikumjaimhoz is használok.
“A rózsa és a skorpió ”
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer valahol a távoli Afrikában egy
poros karaván út, melyen gyakran megfordultak kereskedők, utazók. Egy
szép napon török kereskedők szállítottak rózsatöveket, de váratlanul
homokvihar támadt rájuk, s a megriadt tevék szanaszét szaladtak,
szétszórva értékes terhüket. Minden rózsatő elpusztult; kiszáradt a
forró napon. Csak egy kis gyenge tövecske sodródott a széllel, míg végül
elakadt egy oázis közelében. Mélyen befúródott a homokbaés mivel itt
nedves volt a talaj, sikerült megkapaszkodnia. Három nap és három éjjel
kellett ahhoz, hogy kipihenje a borzalmas utazást, s a negyedik nap
végre újra érezte az élet lüktetését sejtjeiben. Mohón szívta fel a
nedvességet a talajból, szára kiegyenesedett, levelei kisimultak és
bimbója újra élénk vörös színben pompázott. Pár nap múlva a bimbó
kipattant és megszületett a sivatag első rózsája. Olyan volt, mint egy
igazi csoda a sivár, szürke sivatagban: fantasztikusan színes és
csodálatosan illatos.
Így látta meg őt a kis skorpió. Még soha nem
érzett ilyen vonzerőt. Éreznie kellett ezt az illatot, amihez foghatót
még soha nem érzett, és látnia kellett ezeket a színeket közelebbről is,
amihez hasonlót még soha nem látott. Ezért hát közelebb merészkedett.
Egészen közel … És a rózsa tövise megszúrta az orrát. Megijedt és
hátraugrott.
– Miért bántasz?
– kérdezte a rózsát.
– Én nem bántalak.
– felelte a rózsa.
– De megszúrtál a tüskéddel!
– A tüskéim nem azért vannak, hogy másokat bántsak, hanem azért, hogy megvédjem magam másoktól.
– Tőlem nem kell félned, én nem akarlak bántani, sőt, ha kell, megvédelek.
– Köszönöm. – mondta a rózsa. Gyere máskor is, úgy is olyan magányos
vagyok. Így aztán a kis skorpió minden nap meglátogatta a gyönyörű
rózsát és csodálattal nézett fel rá. Egy napon azonban a rózsa levelei
lehajlottak, s úgy tűnt, nagyon beteg. Amikor meglátta őt a kis skorpió,
aggódva kérdezte:
– Mi történt? Mi a baj? Miben segíthetek?
És a rózsa így válaszolt:
– Nem tudsz segíteni. Túl nagy a forróság, nem találnak már vizet a
gyökereim. A kis skorpió nem kérdezett többet, megfordult és elrohant az
oázis irányába. A kúthoz érve a szájába vett egy csepp vizet és
visszaszaladt vele a rózsához, majd a tövéhez cseppentette. Rögtön
elnyelte a homok a vízcseppet. A rózsa bágyadtan hajtotta le fejét és
csüggedten mosolygott a kis skorpió értelmetlennek tűnő erőlködésén. De a
skorpió most nem törődött mással, csak elszaladt és visszajött egy
újabb csepp vízzel; s ezt tette tízszer, százszor és ezerszer, majd a
végén már ő sem tudta hányszor. És este, amikor lenyugodott a nap és
felkelt a hold, a rózsa újra felemelte a fejét és boldogan nyújtotta a
telihold felé; s illatát újra széthordta a szél. A kis skorpió a
végkimerülés szélére került, elnyúlva feküdt a rózsa lábánál, de szeme
boldogan ragyogott, ahogy felnézett rá.
S a rózsa ekkor letekintett, s hálásan azt mondta:
– Megmentetted az életemet. Bárcsak meghálálhatnám valaha. Mit tehetnék érted?
Nincs más kívánságom, csak egyszer az életben szeretném közelről érezni
a virágod illatát.De tudom, hogy ez lehetetlen, mert Te nem tudsz
hozzám lehajolni, én pedig nem tudok felmászni, mert a tüskéid
agyonszúrnának. A rózsa ekkor elmosolyodott, megrázta magát, s lehullott
az összes tüske a száráról. Tudta, hogy így védtelen marad, de ez volt a
legkevesebb, amit megtehetett hálából a skorpiónak. S ekkor a kis
skorpió összeszedte utolsó erejét és elkezdett felmászni a rózsa szárán
levéltől levélig kapaszkodva, fel-fel, míg el nem érte a virágot. Ekkor
ollóival vigyázva átkarolta, nehogy megkarcolja, vagy megsértse a
szirmokat, és fejét óvatosan bedugta a szirmok közé. S mint szerelmes
férfi, ki arcát kedvese hajába fúrja, úgy szívta be a kis skorpió is a
rózsa bódító illatát. Egészen beleszédült. Itt a magasban a tömény
illat, a csillagok ragyogása és a sivatag végtelensége megérintette
lelkét.
Elmosolyodott, mert most már tudta, mi a boldogság.
Lábai elernyedtek, ereje elfogyott és ájultan zuhant le a rózsa tövéhez.
A hajnal első sugarai már csak kihűlt testét találták. S a rózsa
szirmaival összegyűjtötte a hajnali harmatcseppeket, s mint könnyeivel
megsiratta a kis skorpiót. Néhány csepp a skorpióra csöppent,
rózsaillattal borítva be testét. Néhány nap múlva a rózsa is elhervadt,
nem volt már, ki vízcseppekkel táplálja a nagy forróságban. Évszázadok
múltán a tudósok csodálkozva és hitetlenkedve vizsgáltak egy
mumifikálódott skorpiót, melyet a sivatag homokja megőrzött az
utókornak. Nem értették, hogyan lehet rózsa illata, hiszen a rózsát és a
skorpiót oly hatalmas távolság választotta el egymástól. Több ezer
kilométer … Nem tudták és nem tudhatták, hogy létezik magasabb rendű
erő, mely két sorsot egymáshoz rendel és összekapcsol.
készítése
Ha nincs lepárló készüléked, először is állíts össze egyet.
nagy rozsdamentes lábas
rozsdamentes szűrőbetét
hőálló
tálka, nagy tál, vagy domború fedő
nagy jégtömb(vagy sok kicsi
jégdarab)
A nagy lábasba vizet töltünk,
beletesszük a szűrőbetétet, erre helyezzük a megtisztított, megmosott,
kiválogatott, ép növényi szirmokat, a közepébe a kis tálkát, amiben a
virágvíz összegyűlik.
A lábos tetejére tesszük a fedőt, vagy
nagy tálat oly módon, hogy a domború része a lábosba lógjon. Párolás
közben a felszálló pára ezen visszacsapódik, és egyenesen belecsöpög a
gyűjtő tálkába. Fontos, hogy a nagy tál, vagy fedő teljesen befedje a
lábost, ne szökjön el az értékes pára.
Erre jön a jégtömb, ez segíti a
visszacsapódást. Ahogy olvad a jég, a fedőben összegyűlik a víz, ezt
érdemes fecskendővel kiszippantani (folyamatosan, és sűrűn!) hogy még
csak véletlenül se mehessen a lábosba belőle.
Nagyjából 50g szárított növényhez fél
liter vizet teszek, 15-20 percig fő, nagyon alacsony fokozaton. Inkább
több legyen a víz, mint kevesebb, nem kell, hogy az egész elfőjön. Friss
szirmokból készítve tovább megőrzi a víz az illatát.
Ezzel a módszerrel nem csak virágokból, hanem gyógynövényekből is készülhet virág, vagy aromavíz.
Virágok:
Gyógynövények (általában a levelét használjuk fel):
Amire a hidralátum felhasználható:
1 l tisztított vízben elkeverve
összerendezi a sejteket ,megnyugtat,emeli a rezgésszámot ,és erősíti
nőiességünket.
és a kádba öntöd,és legalább fél órát ralaxálsz a kádban ,megújulva lépsz
majd ki , nem csak fizikailag, de lelkileg is, ugyanis a rózsa aromái nyugtató
és stresszoldó hatással bírnak.
Arcvíz ,amit én spray-es üvegbe töltök és az arcomra spriccelem.
- Afrodiziákum
- Aknés bőrre
- Bőrfertőzés ellen
- Bőrfeszesítés
- Bőrgomba ellen
- Bőrregenerálás
- Ekcémás tünetek enyhítése
- Náthától kisebesedett orra
- Pattanások kezelése
- Sebgyógyítás
- Sejtmegújítás
- Sejtregenerálás
- Vízhiányos bőrállapotra
hasonló anyagokat találsz: