Az Angyalok tisztásán
Amikor az erdőre kimégy, figyelve
lépj és lábujjhegyen.
Mihelyt a fák alá belépsz, és
felrebben előtted az első rigó:
felrebben előtted az első rigó:
akkor már tudnod kell, hogy az erdő
észrevett.
észrevett.
Ha megállsz egy pillanatra, hallani
fogod a szellőt,
fogod a szellőt,
ahogy a fák között tovaoson.
Te már tudod, hogy ezt a szellőt
az angyal rázta elő, köpenye ráncaiból.
Ha jól figyelsz, a manókat is
hallhatod:
hallhatod:
surrannak, matatnak itt-ott a
sűrűben.
sűrűben.
Sok dolguk van, igyekezniök
kell.
kell.
A virágokat is láthatod majd,
és minden virág kelyhéből egy
tündérke les rád.
tündérke les rád.
Figyelik, hogy rontó-ember
vagy-e? Azoktól félnek.
vagy-e? Azoktól félnek.
De te látó-ember leszel, és a
tündérek ezt hamar felismerik.
tündérek ezt hamar felismerik.
Kiülnek a virágok szirmaira,
és kedvesen reád kacagnak.
és kedvesen reád kacagnak.
De akkor a patakot is
meghallod, ahogy neked mesél,
meghallod, ahogy neked mesél,
csodálatos meséket az erdőről.
. .
. .
Csak haladsz csöndesen,
gyönyörködve, céltalanul,
gyönyörködve, céltalanul,
s egyszerre csak kilépsz az
Angyalok Tisztására.
Angyalok Tisztására.
Wass Albert
What’s your Reaction?
0
Love
0
Smile
0
Haha
0
Sad
0
Star
0
Weary
